Prevenció jelentősége az egészségmegőrzésben

Prevenció jelentősége az egészségmegőrzésben

A prevenció latin eredetű kifejezés: prae (ejtsd: pre) [előtte] + venire [jönni], valamely jövőbeni, nem kívánt esemény, fejlemény megakadályozását jelenti. Egészségügyi vonatkozásban az egészség megőrzésére, fejlesztésére, egészségkárosodás esetén az egészség visszaállítására, a súlyosbodások megakadályozására irányuló törekvések összessége. A köztudatban a prevenció szó napjainkban leegyszerűsödött és a betegségek megelőzését értik alatta.

Mikor vagy egészséges?

Az egészséget mindenki a saját értékrendje szerint határozza meg. Vannak akik, úgy gondolják, ha nem gyötri őket fájdalom, látszólag nincs semmilyen elváltozásuk, képesek jól alkalmazkodni a  környezetükhöz és eleget tesznek a társadalmi elvárásoknak, akkor ők egészségesek. Nagy tévedésben vannak azok, akik ezt hiszik, ugyanis nem a betegség hiánya jelenti az egészséget. Az igazság ennél sokkal komplexebb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója alapján: “Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.

Szervezetünk egyensúlyi állapotát a külső és belső tényezők egyaránt meghatározzák. Sejtjeink összehangolt működéséhez, a testünkben zajló bonyolult biokémiai folyamatok precíz véghezviteléhez számos tényezőre van szükség.

Egészséges vagy, ha testileg-lelkileg-mentálisan egyensúlyban vagy önmagaddal és a téged körülvevő világgal. Ha bármelyik szinten zavar áll be, felborul a holisztikus egyensúly és teret nyernek a különböző betegségek. Az ember alapállapota az egészség. A civilizált életforma következtében azonban egyre jobban eltávolodott az emberiség a természettől, egyre gyakoribbá váltak a különféle betegségek, amelyek egyre fiatalabb korban ütik fel fejüket.

Minden ember egyedi, ezért nem lehet mindenkit egy sémába beszorítani és mindenkire ugyanazon paramétereket ráhúzni. Jó példa erre a láz/nem láz kérdés eldöntése, vagyis mikor mondjuk valakire, hogy lázas és mikor van csak hőemelkedése. A „hivatalos” álláspont szerint testünk  normál hőmérséklete 36-37 ºC között van, 37-38 ºC között hőemelkedésről, 38 ºC fölött lázról beszélünk. Viszont vannak, akiknek állandóan 37,2 – 37,4 ºC között van a testhőmérsékletük és köszönik szépen, jól érzik magukat, szervezetük rendben működik, számukra ez a normál érték. Mások pedig arról panaszkodnak, hogy ugyanilyen testhőnél már rosszul vannak, szédülnek, fáj a fejük, kavarog a gyomruk. A vérnyomás értékeknél hasonló a helyzet, és még számos példát lehetne felsorakoztatni annak bizonyítékaként, hogy az ember egy individuum és ennek megfelelően kell(ene) kezelni minden téren. Fizikai, szellemi- és lelki állapotunkat nagyban meghatározza az életvitelünk, sejtjeink, szerveink optimális működésének kulcsa a saját kezünkben van.

Az emberi szervezet (is) csodálatos része a természetnek, amelynek alapállapota az egyensúly, az egység, az egészség. Egészségünk megőrzéséhez, fejlesztéséhez, visszaszerzéséhez nélkülözhetetlen az alapvető természeti törvények ismerete és alkalmazása.

Az egészség a legfontosabb emberi érték.

Mi a prevenció célja?

A prevenció célja az egészség védelme, az egészségi állapot, az életminőség megőrzése, javítása, a betegségek, sérülések megelőzése.

Tudtad, hogy

a prevenciónak 3 szintje van?

Elsődleges megelőzés (primer prevenció) fókuszában az egészséges személyek egészségének megőrzése áll.

Célja a fizikális ellenálló képesség megóvása, a mentális jólét állapotának fenntartása és a környezeti biztonság megerősítése. Magában foglalja a fertőző betegségekkel szembeni védettség, védelem erősítését, valamint a rizikóhelyzetekre való felkészülést. Pszichoszociális síkon a család szerepének fontossága, a személyiségfejlesztés, a stresszkezelési technikák, a lelki egészségvédelem áll a középpontban.

A primer prevenció fő eszköze az egészségnevelés.

Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció) fókuszában a már kialakult, de még a kezdeti stádiumban lévő betegségek felismerése és a felderített betegek gondozásba vétele áll.

Célja a betegségek korai felismerése, a tünetek megjelenése előtt.

A szekunder prevenció fő eszközei a szűrővizsgálatok.

Harmadlagos megelőzés (tercier prevenció) fókuszában az állapotromlás megakadályozása áll.

Célja a szövődmények kialakulásának kiküszöbölése, a krónikussá válás, a kiújulás, a funkcióvesztés elkerülése, a betegséggel járó fogyatékosság elhárítása, csökkentése, a betegség okozta károsodások progressziójának megállítása. Magában foglalja a munkaképesség elvesztése következtében való társadalmi kirekesztettség megakadályozását, valamint a fizikai, lelki rehabilitációt egyaránt.

Az egészségmegőrzés és a prevenció egyre több ember számára az élet fontos és rendszeres részévé vált. A preventív gondolkodású ember tudja, hogy az egészség a legfőbb kincs, aminek megőrzéséért aktívan tennie kell, nap, mint nap. Életvitelünket szokásaink alakítják. A berögzült szokások elhagyása, átalakítása egy más fajta gondolkodásmódot igényel. Az egészségtudatos gondolkodás, a helyes életvitel kialakítása hosszú távú, sikeres befektetés.

Útravaló

“Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya.
Ha körültekintő figyelmet szentelünk gyertyánknak, sokáig fog égni.”
Manfred Kets DeVries